Utca, köz: közöd van hozzá!

Kutatják a lakosság közösségi aktivizálásának lehetőségeit

Egyre gyakrabban tapasztalható jelenség Magyarországon, hogy a települések helyi kezdeményezései és a közösségi programok kapcsán a lakosság aktivitása, szerepvállalása egyre alacsonyabb. Nem érdeklik a helyi ügyek az embereket, vagy egyre passzívabbá válik a társadalom? Mi lehet a megoldás a lakosság aktivizálására és közösséggé formálására?     

 

Ennek a kérdéskörnek a tanulmányozásán és megoldási lehetőségein dolgozik a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesületének projektje Utca, Köz: Közöd Van Hozzá. Transznacionális Jó Gyakorlatok Alkalmazása a Helyi Közösségek Módszertani Támogatására címmel.

A projekt azzal foglalkozik, hogy hogyan és milyen mértékben mozgósítható a helyi aktív népesség egy közösségépítő cél érdekében. Ide értve a közszolgáltatásokat nyújtó helyi intézmények (önkormányzatok és civil szervezetek) munkatársait is, hiszen ők lehetnek a helyi közösségépítő folyamatok katalizátorai.

Többféle kutatási megközelítés segít feltárni a válaszokat a kérdésre, melynek keretében szekunder elemzést, szakértői interjúelemzést, kérdőíves adatfelvételt, mélyinterjúkat, rugalmas kérdőívezést és mentális térképezést is alkalmaztak.

A kutatás nemzetközi összefogásban készült, mely során többek közt képet kaptak a magyarországi, szlovákiai, romániai és szerbiai települések helyi problémáiról, illetve az ezek érdekében, ezek megoldásának céljára mozgósítható helyi lakosság humánerőkapacitásról, érdeklődésről és motivációjáról a helyi problémák megoldásában. A problémanagyságok megítélése országonként változik, de a megoldásukra felajánlott szabadidő közel hasonló volt minden ország megkérdezett lakosa körében. A kutatás feltárta, hogy a legnagyobb helyi problémának általában a munkaerő-piaci helyzetet (munkanélküliség, munkahelyhiány), valamint a demográfiai változásokat (elöregedés, elvándorlás) tartják a válaszadók. A legnagyobb potenciális civil, lakossági aktivitás mégsem e témák kapcsán várható a felmérés szerint. A lakosok sokkal kézzelfoghatóbb témákban aktivizálnák magukat, mint például a közösségi élet fellendítése, a helyi összefogás ösztönzése, valamint a gondozatlan épített és természetes környezettel kapcsolatos tevékenységek. Külön örömre okot adó tényező, hogy az egyik legnagyobb volumenű potenciális civil aktivitás (akár civil szervezet-tagok, akár helyi politikusok vagy más szereplők részéről) épp a közösségfejlesztéssel kapcsolatban feltételezhető, amely így nem csak eszköz, hanem cél is lehet egyben számos közösségben.

A kutatás rámutatott továbbá, hogy a tartós és hatékony közösségfejlesztés szükséges eleme az egyéni érdekek becsatornázása, a gazdaságosság kialakítása, a helyi identitásképzés és a közösség új tagjainak gyors integrációja.

A transznacionális kutatás eredményei összesítve és  publikálva  felhasználhatók például politikai ajánláscsomag, vagy közösségfejlesztési javaslatok kialakításához, valamint a települési helyi vezetők saját közösségükre szabott döntéseket hozhatnak a kutatás adataira támaszkodva.

A Kutatás az EFOP-5.2.2-17-2017-00084 azonosítószámú projekt keretében valósult meg. A projektről bővebb információ elérhető a https://kefe.hu/projektek/efop-5-2-2/ honlapon.